Expressis Verbis

A Pécsi jogászképzés gyökerei egészen 1367-ig nyúlnak vissza. Ekkor alapította ugyanis Nagy Lajos királyunk az első magyar egyetemet a Mecsek lábánál fekvő mediterrán városban, Pécsett.

Az egyetemi oktatás sajnos nem volt folyamatos, a történelem (pozitív, illetve negatív) változásait követve, hol volt oktatás (így jogászképzés), hol nem… A XVIII-XIX. század fordulója mérföldkő a helyi jogtanítás szempontjából, hiszen az addig Győrben működő királyi akadémiát 1785-ben II. József városunkba helyezte. Ez azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, hiszen 1802-ben az akadémia visszakerült Győrbe. A reformkorszak éveiben, a báró Négyesy Szepesi Ignácz által Pécsre hozott joglíceumban 1833-tól tanulhattak a jurátus-generációk, majd a kiegyezést követően egyetemünk Pécsi Akadémia néven képezte a jövő jogtudó értelmiséget. Az első világégés után a trianoni „országcsonkítás” miatt Pozsonyból „menekülnie” kellett az 1912-ben alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemnek. Az 1921. évi XXV. törvénycikk az intézmény új otthonának Pécset jelölte ki, és így 1923. október 15-én az akkori kulturális miniszter, Klebelsberg Kunó tanévnyitójával megkezdődhetett (vagy inkább folytatódhatott) az egyetemi szintű jogászképzés (teológiai és bölcsész fakultásokkal karöltve) a baranyai megyeszékhelyen. A jogelőd egyetem névadójának, Erzsébet királynénak (Sissi-nek) szobra – ami még Pozsonyból került hozzánk – megtekinthető a Halasy-Nagy aulában. A jogi karon ekkor közel 300 beiratkozott hallgató kezdte meg tanulmányait. A kezdeti nehézségek után (például az egyetemi könyvtár „tudományos kincsei” szinte teljes egészében Csehszlovákiában maradtak) az Erzsébet Tudományegyetemen nagyon rangos és színvonalas oktatás és kutatómunka vette kezdetét. Később orvosi karral bővült az intézmény, amely a Jog- és Államtudományi Karral egy fedél alatt működött a Rákóczi úti épületben. Az orvosi kar öröksége, hogy mind a mai napig az udvarban, az ún. „Majomházban” vannak elszállásolva a néhai Lissák professzor (az Élettani Intézet egykori vezetője) által Vietnamból behozott Rhesus majmok leszármazottai. Érdekes színfoltjai az intézménynek. A 48-as téri épületszárnyat (a kar jelenlegi otthonát) 1932-34 között építették. Akkoriban az volt a terv, hogy egy, a szegedi Dóm téren található egyetemi épületegyütteshez hasonló campust hoznak létre, amely gyakorlatilag körbekerítette volna a 48-as teret. Ennek a gondolatnak köszönhetően épült meg a (most már csak egykori) Szent Mór Kollégium épülete is a 48-as téren az 1930-as években. A grandiózus tervek végül nem váltak valóra, úgy hiszem kijelenthetjük: sajnos.

A két világháború közötti időszakban gyakran felmerült annak a lehetősége, hogy az egyetemet megcsonkítják, vagy ami még rosszabb lett volna, meg is szüntetik. 1944-ben például az egész intézményt a Német Birodalomba akarta kitelepíteni a nyilas vezetés, de szerencsére az akkori rektornak, Holub Józsefnek sikerült ezt megakadályoznia. A második világháborút követően, 1948-ban az egyetem új neve (az akkori kulturális miniszter, Ortutay Gyula javaslatára) Pécsi Tudományegyetem lett. 1951-ben az orvosi kar kivált, önállósult. Ettől kezdve már csak egyetlen kara volt az egyetemnek, az Állam- és Jogtudományi Kar (a teológia eddig is Sopronban működött, a bölcsész kart pedig ideiglenesen áthelyezték részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra). Viszontagságos évek következtek a jogi fakultás életében. Az oktatási struktúra szinte folyamatosan változott, követve az akkori ideológia igényeit. 1956 októberében és novemberében a jurátusok is képviseltették magukat a forradalmi eseményeken. Amikor a szovjetek bevonultak a katonailag kiürített városba, a hallgatók egy csoportja elhatározta, hogy majd ők visszafoglalják a várost a megszállóktól. Az ifjakkal tartott Degré Alajos is; „vigyázott” a fiatalokra, nehogy bajt okozzanak. Ez lett a veszte a professzornak, hiszen a fegyelmi eljárás megállapította, hogy Degré „részt vett az ellenforradalmi karhatalom kiképzésében”, és mindez az állásába került.

Ezeket a viharos éveket követően stabilizálódott az egyetem élete, sőt 1967-ben végleg eldőlt, hogy a Pécsi Tudományegyetem Pécsett marad. Akkoriban jelentősen megnőtt a hallgatói létszám is. 1970-ben – épp a megnövekedett hallgatói létszám miatt – a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén az Auditórium Maximum, amelyet 2003-tól Irk Albert előadónak hívnak. 1975-ben új karral bővült az egyetem. Ekkor kezdte meg működését Pécsett a Marx Károly Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozata, amely később levált az anyaintézményről, és a pécsi egyetem önálló kara lett. 1982. újabb fordulópont az egyetem életében; ekkor vette fel ugyanis a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. A 90-es években megkezdődött a különböző karok integrációja, amely az orvosi kar csatlakozásával 2000-ben lezárult. Ettől kezdve hívják egyetemünket újra Pécsi Tudományegyetemnek. A jogi kar életében folyamatos változások követték egymást, mind jobb és jobb körülményt teremtve a minőségi oktatáshoz. 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas udvari nagytermet is, a Molnár Kálmán előadót. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a kar Tanulmányi Osztálya és több tanszék nyert elhelyezést. Időközben megkezdődött a 48-as téri, illetőleg a Rákóczi úti épületszárnyak felújítása, az oktatási infrastruktúra modernizálása is. A munkálatokkal 2003-ra, a jogi fakultás 80 éves évfordulójára készültek el. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a mai formáját.