Kedves hallgatók! Igyekszem tisztázni a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság (a továbbiakban DJKB) körül kialakult „misztikumot”, hogy mindenki számára egyértelművé váljon, mi is zajlik a Dohány utcai épület -132-es irodájában.
A Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, karunk hallgatóinak szociális helyzetével, illetőleg esetleges kollégiumi elhelyezésével foglalkozó kari szerv. A munkát hét, a Küldöttgyűlés által választott tag végzi. A tagok közül elsőként Dr. Horn Ildikó és Dr. Monori Gábor egyetemi adjunktusokat emelném ki, ugyanis ők a Bizottság oktatótagjai. Évről évre cserélgetik egymás között a DJKB elnöki posztját; a 2008-as évben Horn Ildikó tölti be a soros elnöki posztot. A feladatai közül a legfontosabbak a Bizottság ügyeiért való felelősségvállalás és az aláírási jog. A Bizottság titkári posztját jelenleg én látom el, az én mandátumom is egy évre szól. Feladataim közül a legfontosabbnak a munka koordinálását, illetőleg az egyes félévente meghirdetésre kerülő ösztöndíjpályázatok elbírálását tartom, ezzel párhuzamosan a hallgatókkal való kapcsolattartás. Titkári munkámat lényegesen megkönnyítik a Bizottság tagjai, Bodó Anita, Herbszt Enikő, Sipos Ágnes és Pintér Mihály. Véleményem szerint ők a Bizottság legfontosabb része, ugyanis a munka érdemi részét ők látják el.
A DJKB elsődleges célja a szociálisan rászoruló hallgatók segítése. Itt rátérnénk arra, hogy ki minősül szociálisan rászoruló hallgatónak, mert úgy gondolom, hogy a viták nagy részét ez robbantja ki, és sokakban elég relatív fogalomként él. Ugyanakkor határok közé kell szorítanunk mindazt, amit az 51/2007 (III. 26.) Kormányrendelet ír elő számunkra. Ez a rendelet határozza meg egyrészről, miszerint soroljuk be az egyes pályázó hallgatókat; másrészről pedig a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatának 6. melléklete, azaz a Térítési és Juttatási Szabályzat szakaszai irányadóak.
A Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság legtöbb hallgatót érintő pályázati lehetősége a rendszeres szociális ösztöndíj. Egyébként e pályázati formából adódik a legtöbb félreértés is, ezért ezúton megragadom az alkalmat, hogy tisztázzak néhány kérdést. Ezek közül az egyik leggyakrabban felmerülő, hogy miből áll ez a támogatás. A rendszeres szociális ösztöndíj az utódja a régi szoctámnak azzal a különbséggel, hogy a régen lakhatási támogatásként nevesített pályázat összegét is ebbe a támogatási formába olvasztotta a jogszabály alkotója. Egy másik problémát a tíz illetve húsz százalékos kategóriába tartozók személye okozza. E két kategóriába tartozók alanyi jogon jogosultak támogatásra. Ide kell sorolni az árvákat, félárvákat, fogyatékkal élőket vagy egészségi állapotuk miatt rászorulókat, nagycsaládosokat, családfenntartókat, azokat, akinek a gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, illetőleg a hátrányos helyzetűeket. Az imént említett hátrányos helyzetű kategória - a félreértések elkerülése végett - nem minden pályázó hallgatót érint, hanem csak és kizárólag azokat, akiket a jegyző tartósan nevelésbe vett, vagy gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, illetve szülei vagy egyik szülője iskolai végzettsége nem magasabb az általános iskola nyolcadik osztályánál. Azok a hallgatók, akik ugyan pályáztak, de a két kategória egyikébe sem tartoznak, a pályázathoz csatolt igazolásokból a számítógépes adatbázis által kiszámolt szociális pont alapján értékeljük.
A 2009. tanév őszi szemesztere rendszeres szociális ösztöndíjának eredményei megszülettek, mint azt a kari hirdetőtáblákon meg is tekinthettétek. Ehelyütt meg kell magyarázzam, hogy a kedvezményes csoportokhoz (10-20%) nem tartozó hallgatók miért ekkora összeget kaptak. A rendszeres szociális ösztöndíjakat első körben a rendelkezésünkre álló hallgatói normatívából osztjuk szét, minden félévben. Ez az összeg évente változik, ugyanis egyrészt függ az államilag finanszírozott hallgatók létszámától, másrészt pedig az adott évben elfogadott költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó, egy havi hallgatói normatíva összegétől (11 900 Ft jelenleg.) Az idei évtől kezdve, sajnos kevesebb a rendelkezésünkre álló, szétosztható összeg – az államilag finanszírozott hallgatók csökkenő száma miatt – és a kedvezményes csoportba tartozók száma növekedéséből kifolyólag. Ennek eredményeképpen a rendszeres szociális ösztöndíjra fordítható összeg kilencven százalékát felemésztik az alanyi jogon jogosultak köre, azaz, aki a pontja alapján pályáz – és ők vannak többen – a maradék tíz százalékon osztozik. Ebből az következik, hogy a ponthatárok magasabbak, és a kiosztott összegek alacsonyabbak, sajnos. Örömként az ürömben, azzal tudom megnyugtatni a pontok alapján pályázókat - és ezzel zárnám is a soraimat -, hogy lesz november környékén egy visszautalás, amikor a már említett lakhatási támogatás összege is megérkezik, amelyet már kedvezményekre való tekintet nélkül osztunk fel.
Neizert Norbert
DJKB titkár
Glosszátorok és Kommentátorok